A tanszék története

TANSZÉKÜNK TÖRTÉNETE

 

Tanszékünk Magyarország legelső néprajzi tanszéke, 1929-től működik. Mindenkori feladatunk a tudományos kutatás és az oktatás révén kulturális örökségünk, a magyar népi kultúra és általában a kultúra, kulturális folyamatok európai összefüggéseiben való kutatása, elemzése és kiadványokban, konferenciákon, kiállításokon való közzététele, ezáltal megőrzése. Célunk az európai etnológia, a folklorisztika és a kulturális antropológia oktatásán keresztül a saját és mások kultúráját megértő, közösségek kulturális identitását alakítani tudó, mások kultúrájával szemben toleráns szakemberek képzése, akik jártasak a kultúra kutatásában, képesek a kultúra működési törvényszerűségeit a múltban és a jelenben megérteni, értelmezni.

Az elméleti és gyakorlati képzés részét alkotják a néprajzi gyűjtési és muzeológiai gyakorlatok, a terepkutatás és a tanulmányi szakmai kirándulások határainkon belül és túl.

1947-1966 között Bálint Sándor (1904-1980) vezette a tanszéket. Az ő munkásságát folytatva hangsúlyosan vizsgáljuk a vallási kultúrát. Specialitásunk még a néptánc, táncantropológia oktatás. Kiterjedt nemzetközi cserekapcsolataink, nemzetközi diákszemináriumunk és konferenciáink, kétnyelvű kiadványaink lehetővé teszik diákjaink és oktatóink számára a nemzetközi tudományos életbe való bekapcsolódást.

 

Szeretettel várjuk nappali, levelező és doktori hallgatóink körébe, szívesen látjuk konferenciáinkon és kiadványaink olvasói között!

 

 

Az egyetemi város

 

Szeged 180.000 lakosával Dél-kelet Magyarország legnagyobb városa, a szőke Tisza partján. Csongrád megye székhelye, a délalföldi régió központja minden tekintetben. Nemcsak paprikájáról, a Pick szalámiról, a Virág cukrászdáról és nyári szabadtéri játékairól ismert, hanem kiváló tudósokat foglalkoztató és jól felkészült tanítványok ezreit útjára bocsátó egyeteméről is, amely ország második legnagyobb felsőoktatási intézménye. Egyeteme révén a Szeged a fiatalok városa is, egész évben élénk kulturális és szabadidős programokkal. Színházak, mozik, múzeumok, kiállító helyek, a Tisza part, gondozott parkok, éttermek, cukrászdák, fürdők és uszodák, sportpályák kínálnak a szórakozáshoz, a szellemi és a fizikai feltöltődéshez jó lehetőségeket.

Erdély Romániához csatolása után, az 1875-ben alapított kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem, amelynek gyökerei az 1583-ban Báthori István fejedelem által alapított főiskolára nyúlnak vissza, 1921-ben Szegedre menekült. Észak-Erdély felszabadulásakor, 1940-ben az egyetem visszaköltözött Kolozsvárra, s Szegeden 1941-ben egy jogilag új intézmény, a Horthy Miklós Tudományegyetem jött létre. Ennek karai az 1950-es évektől önálló egyetemként működtek 2000-ig, az újraegyesítésig.

Ma a Szegedi Tudományegyetem számos egyetemi és főiskolai kara a Város legnagyobb intézménye és munkáltatója több ezres oktatói és 26.000 fős hallgatói állományával.

 

A néprajz első magyarországi tanszékét egyetemünkön állították fel 1929-ben. 2004-ben ünnepeljük megalapításának 75. évfordulóját. Első professzora a neves folklorista, Solymossy Sándor volt 1934-ig. A professzorátust 1934-ben áttették a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol a néprajz tanszéke máig működik. A szakot Cs. Sebestyén Károly és Bálint Sándor egyetemi magántanárok vitték tovább. Itt tanult illetve nyert egyetemi magántanári képesítést szaktudományunk számos jelentős XX. századi képviselője: Ortutay Gyula, Katona Imre, Márkus Mihály, Fél Edit illetve Tálasi István, Gunda Béla, Pável Ágoston. Néprajzi órákat hallgatott József Attila is.

Bálint Sándor (1904-1980), a XX. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja 1947-ben kapott tanszékünkre egyetemi tanári kinevezést. Munkássága főleg két területen volt jelentős: Szeged és a szegedi nagytáj, valamint a népi vallásosság kutatása terén. Őt tekintjük a néprajz XX. század közepén önállósuló egyik ága, a vallási néprajz hazai megalapozójának és máig legnagyobb képviselőjének. 1965-ben a szocializmus totális diktatúrája nyugdíjba kényszerítette. 2004-ben emlékezünk születése centenáriumára.

Őt a tanszék élén 1965-1989 között Ferenczi Imre (1931-1989), a történeti mondák és a dramatikus játékok kiváló kutatója követte.

A néprajz oktatását az egyetem Bölcsészkara 1991-től átszervezte és megerősítette. Ebben jelentős szerepe volt Juhász Antal mellett Bellon Tibornak (1941-2002), elhunyt kollegánknak.

A tanszék vezetője 2002-től Barna Gábor. Jelenleg ötfős oktatói állományban Simon András docens, Mód László, Glässer Norbert és Varga Sándor tanársegédek dolgoznak. Az oktatói állományt számos vendégtanár erősíti és egészíti ki. Állandó vendégtanárunk Bárth János (parasztságtörténet, társadalomnéprajz), Felföldi László (etnochoreológia, táncantropológia), és Grynaeus Tamás (etnobotanika, etnomedicina).

Tanszékünkön nappali és levelező (másoddiplomás) képzés is folyik. Szakunkat nappali tagozaton évfolyamonként az alapképzésben (BA) átlagosan 10-12 főszakos és 20-30 minor szakos, valamint 5-10 levelező hallgató látogatja.